Szerencsésnek érzem magam, hogy nem egy el-anyagiasodott szemléletű, bár jól szervezett világba sodort sorsom (lásd mondjuk Németország), hanem itt élhetek fél évig (a szervezetlen) Rómában. Itt minden ellenkező híresztelés és látszat ellenére sem a boltok, sem a pénz, sem a rongyrázás nem kap különösebb és komolyabb hangsúlyt. Egészen különös és nehezen megfogható város Róma.
Róma erős, pedig csak van.
Róma nem változik, és tán éppen ebben rejlik ereje is, hogy csak létezik, mint már annyi évszázada.
Rómában nem futunk versenyt az idővel: a szellem és a képzelet időtlen.
Rómába minden európainak el kell egyszer jönnie tapasztalatszerzésre és túlélő túrára! Európa túlélésének kulcsa múltja és jelene.
Róma késztet, ösztönöz, foglalkoztat. Ahhoz, hogy a legapróbb és leghétköznapibb feladataidat elvégezd, össze kell szedned magad, "római módra" kell gondolkodnod, és olykor leleményességedre nagy szükség. Róma látványosan a maga arcára formálja az ideérkezőt. Ebben profi igazán!
De Róma önzetlen is, ha jól közelítesz hozzá, megnyílnak kapui. A hazai siránkozásos modor viszont itt nem használ. Akarjuk megérteni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése