2007. október 22., hétfő

Beszámoló egy könyvbemutatóról ...


Képek: Antonello Ricci egy könyvének bemutatóján, 2007 május

Az emlékek az idő múlásával lassan halványulnak. A fordításom, aminek oly sok időt szántam az elmúlt hónapokban, nem tette lehetővé, hogy a majd féléves római tartózkodásomat „kiírjam” magamból. Pedig mennyire szerettem volna már hozzáfogni!
Még nem fejeztem be a fordítást, de azért már kilátok az alagútból és úgy gondoltam, itt az ideje, hogy hozzáfogjak a naplóíráshoz. Annál is inkább, mert sem emlékeimet, sem tapasztalataimat (legyenek bár jók, vagy kellemetlenek) és legfőképpen benyomásaimat nem szeretném elfelejteni!


A könyvbemutatók itt Rómában kicsit másképp zajlanak, mint nálunk. Itt a tudományos könyvek kiadói és szerzői is a szakmainál bővebb közönséghez szólnak a könyvbemutatók (még akkor is, ha maguk a könyvek csak a szűkebb szakmai olvasói táborhoz) .
Következésképpen tudnak olyan könyvbemutatókat rendezni, ahová nem csak a szakma, hanem annál sokkal több érdeklődő is eljön! Miről is van itt szó? 

Egy néprajzi/antropológiai könyvek kiadásában elkötelezett kiadó, a Squilibri (Róma)  által megrendezett könyvbemutatóról egy kis ízelítő:

A könyvbemutató társadalmi esemény és nem száraz kiskonferencia az adott témakörben.
Pontosabban, van egy könyvet és témát, szerzőt boncoló (és nem is rövid!) konferencia-féleség is, de nem csak ez! A jelen esetben egy 4-5 órás rendezvényre kell gondolnunk. Igen, rendezvény. Ez a jobb kifejezés, ugyanis nem csak a könyv apropóján szólnak 3-4-en, a szakma jeles képviselői (Cirese, Faeta és egy etnomuzikológus) és nem csak vita van ezt követően, felszólalásokkal, hanem van valami más is, valami, amit leginkább „közönségcsalogatónak” neveznék. De a szó nemesebbik értelmében.
A méltató és magyarázó, kiegészítő beszédek és hozzászólások után pedig kezdődik az előadás! A könyv megelevenedésének lehetünk tanúi, az előadásokon említett kutatási eredmények élő szemelvényekké válnak. Láthatók és hallhatók lesznek azok a dalok, melyekre addig már ráhangolódtunk és egyszeriben megelvenedik a könyv! Egy arbresh származású előadónő énekel és táncol, harmónikával kíséri magát. Nem lennénk Rómában, ha a közönség ezt sokáig nézné szótlanul és mozdulatlanul!
Nem hazudtolják meg magukat a római-calabriaiak és arbreshek! A jelenlévők – korra és nemre való tekintet nélkül - nem bírnak sokáig magukkal és egyszercsak, kezdődik a spontán performansz. Félretolják a székeket és sebtében táncparketté alakítják az előadótermet, táncra perdülnek és énekelnek. Ők is! Mint a fotón láthatjuk - együtt a rendkívül ügyes és rutinos közönség-inspiráló előadónővel.
(Talán majd recenziót is írok a könyvről, mert természetesen megvettem én is!)

Ugyanez ismétlődött meg Mauro Geraci könyvének bemutatóján, de erről majd később írok. Mert ott ráadásul a könyv szerzője tartott előadást: ő maga énekelt és zenélt!!!

Nincsenek megjegyzések: